A GreenovateChina egy animációs kisfilmben hívja fel a figyelmet arra, mennyi kárt okozunk azzal, ha nem válogatjuk meg, hogy mi kerül a tányérunkra, és mit tehetünk annak érdekében, hogy egyre nagyobb teret kapjon a fenntartható mezőgazdaság.
A GreenovateChina egy több mint 11 perces animációs kisfilmet készített arról, hogy a táplálkozással kapcsolatos döntéseink milyen hatással vannak környezetünkre és saját egészségünkre. Életünk során közel százezer főétkezéssel számolhatunk, vagyis nem mindegy, hogy mit veszünk magunkhoz – figyelmeztetnek, és hozzáteszik, míg régen a társadalom 95 százaléka foglalkozott valamilyen formában a mezőgazdasággal, a táplálék előállításával, mára ez az arány megfordult, és ezzel párhuzamosan étkezési szokásaink is megváltoztak, természetesen nem a jó irányba.
A videó készítői a három főétkezésen keresztül igyekeznek bemutatni a problémákat. A reggelivel kapcsolatban a gabonatermelést emelik ki. A gabonát természetesen nemcsak emberek fogyasztanak, hanem a haszonállatok takarmányozásához is felhasználják, és a megnőtt igények miatt nagyon fontos lett, hogy minél kisebb idő alatt, minél nagyobb mennyiségű növényt lehessen betakarítani. Ennek érdekében növényvédőszereket, gyomírtókat vetnek be, amelyek káros hatással vannak a talajban élő mikroorganizmusokra. Márpedig ha a talaj nem megfelelő minőségű, akkor a rajta termesztett növény sem. Nem elég, hogy így tápanyagban szegény ételekhez jutunk, de még ott vannak a tartósítószerek és az adalékanyagok is. Persze ez nem jelenti azt, hogy ki kell hagyni a nap legfontosabb étkezését, de együnk kevesebb előrecsomagolt ételt, viszont fogyasszunk több friss zöldséget, gyümölcsöt.
Ebédre enne valami egészségeset? A paradicsomsaláta jó választásnak tűnik, de ennek is van buktatója, hiszen nagy az esélye annak, hogy a zöldség, ami a tányérunkra kerül, Spanyolországból vagy más távoli vidékről származik, a szállítás során pedig jelentősen csökken a paradicsomban lévő tápanyagok mennyisége. Másrészt ahhoz, hogy a termelők ki tudják elégíteni az emberek igényeit – akik persze minél olcsóbban szeretnének hozzájutni a paradicsomhoz, és ha lehet, akkor egész évben ennének az egyébként szezonális zöldségből-, be kellett avatkozni a természet rendjébe.
Az is nagy probléma, hogy manapság a táplálékra nagyon sokan örömforrásként tekintenek, vegyük csak a különböző édességeket vagy például a sült krumplit, amelyekre alapvetően nincs szükség ahhoz, hogy működjön a szervezetünk, a tápanyagtartalmuk elhanyagolható, mégis nagyon sokat fogyasztunk belőlük. Persze nem szabad bedőlni a színes csomagokon virító feliratoknak sem, amelyek azt hirdetik, hogy az adott termék szénhidrátban és zsírban szegény, hiszen ez is csak arról szól, hogy minél eladhatóbbá tegyék az árukat.
A vacsorával kapcsolatban a húsfogyasztás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Állításuk szerint az elmúlt ötven évben háromszorosára nőtt a húsfogyasztás, az Egyesült Államokban egy ember átlagosan 126 kg húst eszik meg évente, Kínában pedig 61kilót, míg 30 évvel ezelőtt csak 16 kg volt az átlagfogyasztás. Bár sokan úgy gondolják, hogy a hústól erősek és egészségesek lesznek, ez nem egészen így van. A China Study (Kína tanulmány) szerint aki több húst eszik, annál megnő a szívproblémák, a rákos megbetegedések és a cukorbetegség kialakulásának veszélye. Kína egészségügyi minisztere nemrég fel is hívta a figyelmet arra, hogy az országban a legnagyobb társadalmi probléma az elhízás és a cukorbetegség. A GreenovateChina szerint ennek nyilván ahhoz van köze, hogy korábban főként növényekből készült ételeket fogyasztottak a kínai emberek, ám étkezési szokásaik jelentősen megváltoztak.
Természetesen nem szabad megfeledkezni a húsuk miatt tartott állatokról sem. Bár szeretnénk azt hinni, hogy a szarvasmarhák zöld mezőkön legelésznek, ez nem igaz, az ipari méretű állattartatás következtében életkörülményeik leromlottak, kis helyen vannak összezárva és olyan táplálékkel etetik őket, amelyet nehezen tudnak megemészteni, eközben pedig antibiotikumokkal és növekedési hormonokkal nyomják tele őket. Az állattartásnak persze más aspektusai is vannak, a trópusi területeken az erdők pusztulásának legfőbb oka a mezőgazdasági területek növekedése, hiszen valahol meg kell termelni az állatok takarmányát. Egyúttal köztudott, hogy a szarvasmarhák metánt bocsátanak ki, amely 23-szor erősebb üveghatású gáz, mint a szén-dioxid.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy mindenkinek vegetáriánusnak kell lenni, de ha lehet, hetente tartsunk egy-két húsmenetes napot, és nézzünk utána, milyen más fehérjeforrások léteznek. A GreenovateChina szerint emellett igyekezzünk minél több egyszerű, hagyományos, friss ételt enni, ne éhezzünk, de ne is tömjük tele magunkat és nézzünk utána, hogy honnan is származik az ételünk.
A TreeHugger szintén közzétette a videót, és ők csak egy dolgot kifogásolnak a kisfilmmel kapcsolatban. Ugyan a készítők megemlítik Carlo Pettrini slow-food mozgalmát és Jamie Oliver iskolaétkeztetési kezdeményezését, talán jobban ki kellett volna domborítaniuk, hogy a szavazófülkékben is bizonyítanunk kell azt, hogy tudatos fogyasztónk vagyunk, nem elég, ha csak a pénztárnál tesszük le a voksunkat a fenntartható mezőgazdaság mellett.
Forrás: CIWF hírlevél
