Mára a hús termelése ipari méreteket öltött világszerte. Ennek oka a globalizáció hirtelen megnövekedése. Az emberiség egyre megnövekedett igényeit az élelmiszeripar is megérezte. Ha úgy vesszük, ez tartja fenn a rendszer körforgását. Az eddigi tanyasi életnek szinte hétköznapi eleme volt a haszonállat tartása, mely a falvainknál néhol még most is megtalálható, de jellemzően felváltotta az ipari jellegű állattartás. Vidéken is már az a bevett gyakorlat, hogy a multik polcairól emelik le az emberek a hústermékeket. Ilyen mód megszűnt a vidék önellátása. A nagyüzemi igényeknek megfelelően kitenyésztettek olyan haszonállatokat, melyek egész életükben egy adott funkció teljesítésére képesek. Ilyen fajta a szarvasmarhatartásban megemlítendő tejelő fajta, Holstein fríz vagy a húshasznúak közül a Fehér-kék belga. Tyúkok közül a brojler csirke, sertések közül a Lapály fajták. De ugyan így juhoknál a gyapjúgyártásra kitenyésztett Merinó fajt is megemlíthetjük. Ezeket nagyüzemben, valóban ipari jelleggel tenyésztik. Ez értendő a tartásukra, takarmányozásukra. A jószágok sok esetben mostoha körülmények között nevelkednek: kis férőhelyen összezsúfolva, rossz higiéniai körülmények között, megfelelő szellőzés, fény nélkül, táplálkozásuk egyoldalú. Ma már takarmányokkal próbálják pótolni a frissen kaszált füvet vagy szénát, s nem hajtják ki őket legelőkre/udvarra, mint régen. Mozgásterük kicsi vagy nincs is. Továbbá olyan gyors ütemű fejlődést, termelést kívánunk tőlük, melyet a biológiai fejlődésük nem tud követni. Ilyen példaként hoznám a húshasznú csirkéket, melyeknél olyan hirtelen következik be a növekedés (39-41 nap), ami miatt az állat nem képes lábra állni. Így mozgásában korlátozott lesz, életét szenvedések közepette éli le és taposás áldozatává fog válni idővel. Ugyanez elmondható például a nagyüzemi pulyka telepekre is. Az állattartással kapcsolatos radikális változások szükségessége akkor került a figyelem középpontjába, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk. Ezzel együtt a nagyüzemi állattartás terén is számos elvárások jelentek meg, melyeknek meg kellett felelni. Eleinte még sokakat megmosolyogtatott, amikor az újságcikket kísérő képen egy malac felfújható játékkal játszott. Időközben tudományosan is beigazolódott, hogy igen is az állat jóléti feladatokra fokozottabban figyelni kell és az uniós elveket be kell tartani. Mind erkölcsi, mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból ez ember és állat érdeke egyaránt. Bár jelentősen kisebb mértékben, de hazánkban is megjelent a tudatos fogyasztói réteg, aki odafigyel arra, hogy fogyasztási döntéseivel hozzájárul-e élőlények szenvedéséhez, környezetszennyező iparágak virágzásához. És számukra egyre több lehetőség van hazánkban is, hogy megtalálja az állatbarát termékeket. Következzen néhány tipp, hogyan teheti ezt meg.

„Állatbarát tartás” Magyarországon

Biokontroll tanusítási rendszer

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. immár több mint egy évtizede végzi Magyarországon a gazdálkodók és az ökológiai termék előállítás többi szereplőjének ellenőrzését és tanúsítását. A biotermékek előállítását világszerte, így az Európai Unióban is, területenként egységes előírások szabályozzák, de a képet árnyalhatják ezekhez képest eltérő, általában szigorúbb privát – különösen védjegyek megjelenítéséhez kapcsolódó – feltételrendszerek.

Biokontroll privát előírásai szerint ellenőrzött és tanúsított tevékenységek:

• Halastavi haltartás
• Vadaskerti vadtartás
• Nyúltartás
• Bor
• Kozmetikumok előállítása

Az Európai Unió jogszabályának előírásai szerint ellenőrzik és tanúsítják:

• Növénytermesztés
• Vadon termő növények gyűjtése
• Gombatermesztés
• Méhészet
• Állattartás, ezen belül saját előírás alapján:  halastavi haltartás, vadaskerti vadtartás, nyúltartás
• Feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása
• Kis- és nagykereskedelem
• Élelmiszerfeldolgozás (beleértve az élesztőgyártást)
• Raktározás Import

Termékek kistermelőktől

Állatbarát termékek (többnyire garantáltan) a helyi kistermelőktől származnak, ahol még az állattartás hagyományai, szokásrendszere a mai napig él. Látható, hogy a gazdák kihajtják legelőre a nyájat, csordát, így az állatok táplálása kiegészül a takarmányok mellett tápanyag dús fűvel, szénával stb. Az is elképzelhető, hogy vannak gazdák, akik csak a téli időszakra vesznek takarmányt. Ezeken a helyeken nincsenek nagyüzemi berendezések. A jószágnak biztosítva van a megfelelő környezet, foglalkoznak vele (tisztán tartják, enni és inni kap). Tapasztalatból tudom én is, hogy a házi csirke húsa kinézetre sárgább, izét tekintve finomabb a „gyárihoz” képest. A probléma sokszor az, hogy vannak olyan húsboltok, ahol a házi termékekért irreálisan magas árat kérnek. Így nehéz tudatosan támogatni a saját, helyi termelőinket, mivel a mai világra az olcsóság a jellemző. Minél olcsóbban jussak hozzá ahhoz, amit meg tudok fizetni.

Hungarikumok – szürkemarha, mangalica-, juh-, baromfi-, nyúlfajták

HU-BA Program (Hungarikum Baromfi Génmegőrző Program) A HU-BA Program keretében Gödöllő biztosította a tenyészállatokat Megyer számára. “Ezzel a kezdeményezéssel példát akartunk mutatni azoknak, akik munka nélkül vannak” – mondta a Sümeghez közeli település polgármestere. Pajer Kristóf hozzátette: bár hihetetlenül hangzik, de a kistérségükben csak elvétve találkoztak a falvakban háztáji gazdálkodással. Felmérésük szerint a környék 21 településén csupán hét család tart sertést, és nyolcvan helyen foglalkoznak baromfineveléssel. A kistérségben egyébként összesen 12 ezren élnek. Szintén egy Megyer és Gödöllő közötti együttműködés a Közkert program, amely során oktatással népszerűsítik az állattartást és annak hasznosságát. Magyarországi juhfajták: cikta, cigája, racka juh. Nyúl fajták közül a magyar óriás nyúl. Sertések közül a mangalica, mint őshonos fajunk.

Az áru minősége – Mit veszek? Mire figyeljek?

A Biokontroll minősítő rendszer gyakorlati alkalmazása: Első lépésként a bioterméket előállítani vagy forgalmazni kívánó személy vagy cég szerződéskötéssel és bejelentkezési lap kitöltésével be kell, hogy jelentkezzen a Kft-hez, mint ellenőrző szervezethez. Ekkor minden olyan információt eljuttatnak hozzá, melyre a későbbiek során szükség lesz, így a bejelentkezéshez szükséges adatlapot, az üzemtervet, a szerződést, a feltételrendszert és egyéb tájékoztató dokumentumokat, valamint a szükséges formanyomtatványokat, melyeket az elkövetkező időszakban a tevékenység során partnerünknek folyamatosan és pontosan vezetnie kell a gazdálkodónak. A szerződéskötéssel egy időben vagy a szerződésben meghatározott időponttól az előírásokat teljes mértékben be kell tartani. Növénytermesztés és állattenyésztés esetén ún. átállási időre van szükség ahhoz, hogy a termék ökológiai jelöléssel forgalmazható legyen, de ez idő alatt már minden előírást maradéktalanul be kell tartani. Minden partner esetén évente legalább egy alkalommal átfogóan, előre egyeztetett időpontban a helyszínen ellenőrzik az előállítási folyamatot. Esetenként további bejelentett (vagy be nem jelentett) ellenőrzések is történhetnek. Az ellenőrzés és értékelés után következik a tanúsítás, természetesen az ellenőr által készített ellenőri jelentésben foglalt információk és adatok alapján. A tanúsítási döntést a dolgozó tanúsító munkatársak hozzák meg, melyről minden partnerünk írásbeli értesítést kap. A jelentések alapján kiállított Minősítő Tanúsítvány a partner nevére szól, az általa végzett, ellenőrzés alatt álló tevékenységre és a dokumentum mellékletében megtalálható az összes olyan termék felsorolása, mely ökológiai/átállási jelöléssel forgalmazható. A tanúsítvány alapesetben a következő év végéig, vagy az új tanúsítvány kiadásáig érvényes.

Hol tudok állat- és környezetbarát terméket vásárolni?

Friss információként olvashatjuk, hogy sikerült ismertebbé tenni a helyi élelmiszerek fogyasztásának előnyeit a VAN Alapítvány „Keresd a helyit!” kampánya által. Nem régen volt egy felmérés, melyben kimutatták, hogy 80 %-ra nőtt azon válaszadók száma, akik szerint a helyi termékek minősége jobb a távolról érkező árukénál. Létrehozták az országos, helyi termelőket felsoroló adatbázist, amelyben 2800 kistermelő adatai, elérhetősége található meg. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott, hat hazai régiót érintő kampány célja, hogy széles körben megismertesse a helyi termék fogyasztásának előnyeit, így például helyi munkamegtartó hatását, gazdasági jelentőségét, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár. Az adatbázis ingyenesen hozzáférhető az interneten (keresdahelyitkampany.hu).

Elérhetőségek:

HU-BA Programba (tyúk, gyöngytyúk, kacsa, pulyka, lúd) tartozó községek, városok:

• Pest megye: Budapest, Gödöllő
• Vas megye: Szombathely
• Veszprém megye: Veszprém, Ajka, Megyer, Sümeg, Bazsi (Szentes László polgármester)

Bioboltok, melyekben hústermékek is kaphatók:

Baranya megye:
Meradix Kft., HERBÁRIA üzletek (Pécs)

Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Biobolt és Bioétterem – mangalica, szürke marha termékek (Karcag)

Pest megye:
EBOI Kertészet (Budapest)
Háromkaptár BioBolt (Leányfalu, Szentendre)

Zala megye:
Zöldház Egészség Centrum – hal (Gyenesdiás)

“Keresd a helyit” kampány termelői adatbázisa, melybe az egész ország területén eddig bejegyzett magánszemély hústermékei megtalálható, köztük őshonos állatok hústermékei is kaphatók  —>

Őshonos fajták – mangalica, szürkemarha termékek kaphatók:

Húsbolt (Profi Áruház – Hajdúnánás)
Koppány Hús Hungaricum Kft.
Jó Magyar Áru
Biobarlang (hal termékek is kaphatók!)
Tiszatáj Közalapítvány
Virágoskút Kertészeti Kft.
Selyemfű webáruház
Magyar Szürkemarha Hús (Hortobágyi Nonprofit Kft., Hortobágy)

Egyéb: http://www.tanyasicsirke.hu/

Írta: Sáringer-Kenyeres Dóra
okl. természetvédelmi mérnök
környezetgazdálkodási agrármérnök

Felhasznált irodalom

Internetes források:
Vágómarha- minősítési módszerek
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Bajban a magyar húspiac?
http://www.iso22001.hu
A KMÉ védjegy háttere
Már több mint 400 termék kapott Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet
Bio Aberdeen Angus húsmarhatenyészet
Lebomló csomagolóanyag élelmiszereknek
„Keresd a helyit!” kampány: a fogyasztók kezdik felismerni az előnyöket
HU-BA Program: ez is egy válasz a munkanélküliségre
Biokontroll Hungária
II. HU-BA napi beszámolónk

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

Az alábbi címeken projektjeinkről tudhatsz meg többet:

MIÉRT SZERETI A FAUNA A KŐLEVEST?

KEZDHETED…

Az „Alliance to Save Our Antibiotics” („Szövetség Antibiotikumaink Megmentéséért”) kezdeményezés azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megállítja az antibiotikumok rutinszerű alkalmazását az EU-n belüli nagyüzemi állattartásban. A kampányt a Compassion in World Farming indította két másik szervezet – a Sustain és a Soil Association – társaságában. Az összefogást egy esettanulmány előzte meg, mely minden fontos részletet tartalmaz az orvostudományi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozóan. A fent említett problémák, vagyis az állatok életkörülményei és az ezekből származó bajokat orvosolni hivatott nagymértékű antibiotikum használat, nemcsak az Unió országaiban okoznak válságot, hanem globális szinten. A húsfogyasztás morális kérdés, melyben fogyasztóként szabad, és kell is döntést hoznunk. Ha úgy tetszik, az emberiség jövője a bevásárlókosarunkban van.

„Az emberiség határán van annak, hogy elveszítse ezeket a csodálatos gyógymódokat. Sürgősen végrehajtott korrekciós és védelmi intézkedések nélkül a világ a post-antibiotikus korszak felé halad, melyben a közönséges fertőzések többé már nem gyógyíthatók és ismét folyamatosan ölni fognak.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg 2011 áprilisában az Egészségügyi Világnapot Dr. Margaret Chan a WHO főigazgatója.1

Mit kell tudni az antibiotikumokról?

„A múlt század negyvenes éveiben – akárcsak az emberi gyógyászatban – a haszonállatoknál is tömegesen kezdték alkalmazni az új csodaszert, az antibiotikumot. A vizsgálatok azonban hamar kimutatták, hogy az antibiotikum hatása nem csak a gyógyításban lehet segítségére az állattenyésztőknek. Az antibiotikummal kezelt állatok jóval produktívabbnak bizonyultak – a tyúkok több tojást tojtak, a kocák több malacot szültek, a tehenek több tejet adtak -, s tömegük is gyorsabban gyarapodott antibiotikummal nem kezelt társaikénál. Az ötvenes években a gazdák már széles körben elterjedt „növekedésserkentőként” alkalmazták a különféle antibiotikumokat. A hatvanas évektől kezdve tudósok és szervezetek sokasága próbálta felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy az antibiotikumok ilyen módon való alkalmazása súlyos következményekkel járhat az emberiség bakteriális eredetű betegségeinek kezelése tekintetében” – olvasható a CIWF tanulmányában.2 (Ilyen betegségek például: a tuberkolózis, a pneumónia, a szifilisz, a diftéria, stb.) A problémát az antibiotikum-rezisztencia okozza. A rezisztencia természetes folyamat, melynek során a baktériumtörzsben kialakul az antibiotikummal szembeni ellenálló képesség, vagyis a nagyobb tűrőképességű baktériumok túlélik az antibiotikum támadását, s ők szaporodnak tovább. Így a rezisztens törzsekkel szemben új, hatékonyabb antibiotikum bevetése válik szükségessé. Antibiotikumaink azonban nem tudnak lépést tartani azzal a sebességgel, amit a rezisztenssé vált baktériumok diktálnak nekik, mivel az új törzsek sokkal hatékonyabb védekezésre képesek, mint elődeik.3 A válság komolyságát mutatja a tény, miszerint napjainkban évente mintegy 25 000 beteg hal bele az EU országaiban a rezisztens mikroorganizmusok okozta fertőzésekbe.4 A nem is olyan távoli jövőben az emberiség kifogyhat a hatásos antibiotikumokból, mellyel új korszak kezdődhet, ahol – hasonlóan az antibiotikus korszak előtti állapothoz – nem marad bevethető fegyverünk a bakteriális eredetű fertőzésekkel szemben. A folyamatot az antibiotikumok felelőtlen használata indukálja, mely mind a humángyógyászatban, mind a nagyüzemi állattartás esetében túlzott mértékű.

Az „Alliance to Save Our Antibiotics” („Szövetség Antibiotikumaink Megmentéséért”) kezdeményezés azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megállítja az antibiotikumok rutinszerű alkalmazását az EU-n belüli nagyüzemi állattartásban. A kampányt a Compassion in World Farming indította két másik szervezet – a Sustain és a Soil Association – társaságában. Az összefogást egy esettanulmány előzte meg, mely minden fontos részletet tartalmaz az orvostudományi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozóan. A Compassion által 2011-ben publikált tanulmány és a hozzá tartozó háttér-jelentés immáron a Fauna Egyesület honlapjáról is elérhető.

„Bár az antibiotikum rezisztencia okozta válságért elsősorban a humángyógyászatban tapasztalható túlzott antibiotikum fogyasztás a felelős, az egészségügyi szervezetek egyetértenek abban, hogy a nagyüzemi állattartás is fontos faktorát képezi a kialakult helyzetnek.” (Jól mutatja ezt, hogy a világon gyártott összes antibiotikumnak körülbelül felét a nagyüzemi állattartásban használják fel.)5 A három szervezet kezdeményezése azonban elsődlegesen a nagyüzemi állattartásban használt antibiotikumok felelősségteljes alkalmazására kívánja felhívni a figyelmet. A fenti szervezetek az Európai Bizottsághoz benyújtott javaslataikkal arra próbálják ösztönözni a döntéshozókat, hogy vizsgálják felül az eddig bevett gyakorlatot és lépjenek fel a visszaélésekkel szemben.

Miért alkalmaznak antibiotikumokat az állattenyésztők?

A nagyüzemi állattartás során az elsődleges szempont a haszon maximalizálása. Ennek érdekében az állatokat ketrecekbe zsúfolják, vagy egyéb szűkös területre halmozzák őket, a kölyköket nagyon hamar elválasztják az anyjuktól, s nem biztosítják nekik a jóléthez elengedhetetlen friss levegőt, természetes táplálékot, megfelelő higiéniai körülményeket. Mindennek következtében a jószágok állandó stresszes állapotnak vannak kitéve. Ezen körülmények között immunrendszerük legyengül, s nem képes ellátni az állatok szervezetének védelmét. Annak érdekében, hogy rövid életük során a bakteriális eredetű fertőzések elkerüljék őket, folyamatos antibiotikum adagolásban részesülnek. Ez a preventív célú felhasználás sok esetben az alacsony dózisú antibiotikum tápokba, ivóvízbe való keverését jelenti, mely párhuzamosan „növekedésserkentő” hatással is bír az állatok szervezetére.6

Mit tehetünk az antibiotikumok védelmében?

A hatásos antibiotikumok még hosszú ideig szolgálhatják az emberiséget, ha felelősségteljesen használjuk őket. A „Save Our Antibiotics” kampányon keresztül a három szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a szakemberek aggodalmára, s alternatívákat mutasson javaslatain keresztül az Európai Uniónak a nagyüzemi állattartásban alkalmazott túlzott antibiotikum használat csökkentésére. A javaslatok segítséget nyújtanak mind az Európai Bizottságnak, mind a tagállamoknak a megfelelő stratégia kiépítésében, mellyel csökkenthetik a mezőgazdaságban felhasznált antibiotikumok mennyiségét. A Szövetség hangsúlyozza, hogy nem célja az antibiotikus kezelések teljes mértékű visszavonása. A terápiás célú felhasználást továbbra is elfogadhatónak tartják, hiszen számukra is az a legfontosabb, hogy megőrizzék az antibiotikumok adott esetben szükséges hatását, mellyel az állatok jóléte fenntartható és szenvedésük mértéke csökkenthető.

A javaslat-csomag a következőket tartalmazza. „A redukciós stratégia részeként az EU gazdaságaiban 50 százalékkal csökkenteni kell a teljes antibiotikum felhasználást. A humángyógyászatban kiemelt jelentőséggel bíró antibiotikumok állatállományban való alkalmazását egyedileg kell szabályozni. Be kell zárni az EU-n belüli kiskapukat, melyek még mindig lehetővé teszik az antibiotikumok „növekedésserkentőként” történő felhasználását. A jövőt tekintve az EU-nak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza az antibiotikumokkal való visszaélést a haszonállattartásban, és törekednie kell az állatok egészséges fejlődését és tartását biztosító körülmények kialakítására. A redukciós stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszó állatorvosok fokozott felelősségvállalására van szükség, mely a rutineljárások helyett az állatok jólétére összpontosít. A gazdákat financiális és agrárpolitikai ösztönzőkkel motiválni kell a magasabb jólétet biztosító gazdálkodási rendszerek megvalósítására, melyek sikere kevésbé függ az antibiotikumok alkalmazásától. Elő kell segíteni a fenntartható, humánus állattenyésztési formák létrejöttét, mint az extenzív szabadtartást vagy az integrált növény- és állattenyésztést. A kiskereskedők szintén fontos szereplői lehetnek a folyamatnak, amennyiben hajlandók olyan árat fizetni a gazdáknak, amely lehetővé teszi az antibiotikum használat minimalizálását és egy magas jóléti standard fenntartását biztosító mezőgazdasági rendszer finanszírozását.”7

A gyors és hathatós folyamat elindításához azonban szükség van a meglévő rendszer folyamatos ellenőrzésére és jelentések készítésére, melyek egyaránt biztosítják a közvélemény és a szakértői csoportok tájékoztatását, illetve bevonását.

Mit tehetünk mi, fogyasztók?

Az első és legfontosabb, hogy nézzünk a csomagolás mögé! Napjainkban világszerte a baromfi 74 százaléka, a sertések 54 százaléka, a marhák 43 százaléka él nagyüzemi körülmények között, s a tojás 68 százaléka származik nagyüzemi rendszerből.8 A fent említett problémák, vagyis az állatok életkörülményei és az ezekből származó bajokat orvosolni hivatott nagymértékű antibiotikum használat, nemcsak az Unió országaiban okoznak válságot, hanem globális szinten. A húsfogyasztás morális kérdés, melyben fogyasztóként szabad és kell döntést hoznunk. Ha úgy tetszik, az emberiség jövője a bevásárlókosarunkban van. Ha elég kitartóak és találékonyak vagyunk, akár a nagyvárosok lakóiként is találhatunk alternatívákat. Szerencsére az áruházláncok polcain egyre gyakrabban találkozhatunk a bio-gazdaságokból származó tojással, illetve tej- és hús termékekkel. A piacokon, csarnokokban elérhető áron vásárolhatunk, miközben magunk bizonyosodhatunk meg a termék származási helyéről. Már Budapesten is találkozhatunk bio-piacokkal, ahol közvetlenül a termelőktől juthatunk hozzá minősített bio-termékekhez. Magyarországon ugyan még gyerekcipőben járnak a bevásárló-közösségek9, azonban kis szerencsével és utánajárással akár mi is csatlakozhatunk az egyikhez. Mindezek mellett jó megoldás lehet az is, ha kevesebb állati eredetű terméket fogyasztunk. A lehetőségek tehát adottak, éljünk velük!

Írta: Benkő Zsuzsi (benkouzsi@gmail.com)

Források, további információk:

1 http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2011/whd_20110406/en/index.html

2 Case Study of a Health Crisis: A report for the Alliance to Save Our Antibiotics (2011: 6-7)

3 Antibiotikum, Rezisztencia (Wikipedia)

4 Staff working paper of the services of the Commission on antimicrobial resistance (2009: 3)

5 Antibiotics in Animal Farming: Public health and animal welfare (2011: 4)

6 Antibiotics_Summary_Report (CIWF)

7 Antibiotics_Summary_Report (CIWF)

8 Tudatos vásárló: Hús, hús, hús – Moziban a Megetett társadalom

9 További információ: Szupermarketeket vált ki a közösségi gazdaság (origo.hu)

TÁMOGASD MUNKÁNKAT

Az alábbi címeken projektjeinkről tudhatsz meg többet:

MIÉRT SZERETI A FAUNA A KŐLEVEST?

KEZDHETED…

A GreenovateChina egy animációs kisfilmben hívja fel a figyelmet arra, mennyi kárt okozunk azzal, ha nem válogatjuk meg, hogy mi kerül a tányérunkra, és mit tehetünk annak érdekében, hogy egyre nagyobb teret kapjon a fenntartható mezőgazdaság.

A GreenovateChina egy több mint 11 perces animációs kisfilmet készített arról, hogy a táplálkozással kapcsolatos döntéseink milyen hatással vannak környezetünkre és saját egészségünkre. Életünk során közel százezer főétkezéssel számolhatunk, vagyis nem mindegy, hogy mit veszünk magunkhoz – figyelmeztetnek, és hozzáteszik, míg régen a társadalom 95 százaléka foglalkozott valamilyen formában a mezőgazdasággal, a táplálék előállításával, mára ez az arány megfordult, és ezzel párhuzamosan étkezési szokásaink is megváltoztak, természetesen nem a jó irányba.

A videó készítői a három főétkezésen keresztül igyekeznek bemutatni a problémákat. A reggelivel kapcsolatban a gabonatermelést emelik ki. A gabonát természetesen nemcsak emberek fogyasztanak, hanem a haszonállatok takarmányozásához is felhasználják, és a megnőtt igények miatt nagyon fontos lett,  hogy minél kisebb idő alatt, minél nagyobb mennyiségű növényt lehessen betakarítani. Ennek érdekében növényvédőszereket, gyomírtókat vetnek be, amelyek káros hatással vannak a talajban élő mikroorganizmusokra. Márpedig ha a talaj nem megfelelő minőségű, akkor a rajta termesztett növény sem. Nem elég, hogy így tápanyagban szegény ételekhez jutunk, de még ott vannak a tartósítószerek és az adalékanyagok is. Persze ez nem jelenti azt, hogy ki kell hagyni a nap legfontosabb étkezését, de együnk kevesebb előrecsomagolt ételt, viszont fogyasszunk több friss zöldséget, gyümölcsöt.

Ebédre enne valami egészségeset? A paradicsomsaláta jó választásnak tűnik, de ennek is van buktatója, hiszen nagy az esélye annak, hogy a zöldség, ami a tányérunkra kerül, Spanyolországból vagy más távoli vidékről származik, a szállítás során pedig jelentősen csökken a paradicsomban lévő tápanyagok mennyisége. Másrészt ahhoz, hogy a termelők ki tudják elégíteni az emberek igényeit – akik persze minél olcsóbban szeretnének hozzájutni a paradicsomhoz, és ha lehet, akkor egész évben ennének az egyébként szezonális zöldségből-, be kellett avatkozni a természet rendjébe.

Az is nagy probléma, hogy manapság a táplálékra nagyon sokan örömforrásként tekintenek, vegyük csak a különböző édességeket vagy például a sült krumplit, amelyekre alapvetően nincs szükség ahhoz, hogy működjön a szervezetünk, a tápanyagtartalmuk elhanyagolható, mégis nagyon sokat fogyasztunk belőlük. Persze nem szabad bedőlni a színes csomagokon virító feliratoknak sem, amelyek azt hirdetik, hogy az adott termék szénhidrátban és zsírban szegény, hiszen ez is csak arról szól, hogy minél eladhatóbbá tegyék az árukat.

A vacsorával kapcsolatban a húsfogyasztás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Állításuk szerint az elmúlt ötven évben háromszorosára nőtt a húsfogyasztás, az Egyesült Államokban egy ember átlagosan 126 kg húst eszik meg évente, Kínában pedig 61kilót, míg 30 évvel ezelőtt csak 16 kg volt az átlagfogyasztás. Bár sokan úgy gondolják, hogy a hústól erősek és egészségesek lesznek, ez nem egészen így van. A China Study (Kína tanulmány) szerint aki több húst eszik, annál megnő a szívproblémák, a rákos megbetegedések és a cukorbetegség kialakulásának veszélye. Kína egészségügyi minisztere nemrég fel is hívta a figyelmet arra, hogy az országban a legnagyobb társadalmi probléma az elhízás és a cukorbetegség. A GreenovateChina szerint ennek nyilván ahhoz van köze, hogy korábban főként növényekből készült ételeket fogyasztottak a kínai emberek, ám étkezési szokásaik jelentősen megváltoztak.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a húsuk miatt tartott állatokról sem. Bár szeretnénk azt hinni, hogy a szarvasmarhák zöld mezőkön legelésznek, ez nem igaz, az ipari méretű állattartatás következtében életkörülményeik leromlottak, kis helyen vannak összezárva és olyan táplálékkel etetik őket, amelyet nehezen tudnak megemészteni, eközben pedig antibiotikumokkal és növekedési hormonokkal nyomják tele őket. Az állattartásnak persze más aspektusai is vannak, a trópusi területeken az erdők pusztulásának legfőbb oka a mezőgazdasági területek növekedése, hiszen valahol meg kell termelni az állatok takarmányát. Egyúttal köztudott, hogy a szarvasmarhák metánt bocsátanak ki, amely 23-szor erősebb üveghatású gáz, mint a szén-dioxid.

Persze mindez nem jelenti azt, hogy mindenkinek vegetáriánusnak kell lenni, de ha lehet, hetente tartsunk egy-két húsmenetes napot, és nézzünk utána, milyen más fehérjeforrások léteznek. A GreenovateChina szerint emellett igyekezzünk minél több egyszerű, hagyományos, friss ételt enni, ne éhezzünk, de ne is tömjük tele magunkat és nézzünk utána, hogy honnan is származik az ételünk.

A TreeHugger szintén közzétette a videót, és ők csak egy dolgot kifogásolnak a kisfilmmel kapcsolatban. Ugyan a  készítők megemlítik Carlo Pettrini slow-food mozgalmát és Jamie Oliver iskolaétkeztetési kezdeményezését, talán jobban ki kellett volna domborítaniuk, hogy a szavazófülkékben is bizonyítanunk kell azt, hogy tudatos fogyasztónk vagyunk, nem elég, ha csak a pénztárnál tesszük le a voksunkat a fenntartható mezőgazdaság mellett.

Forrás: CIWF hírlevél

Mi az a Kezdheted?

A Kezdheted.hu egy olyan rendszer, amely kreatív ötleteket segít megvalósítani a projekt bemutatkozásától, a pénzgyűjtésen át, akár egészen a kivitelezésig. Bárki feltöltheti egy jó ötletét vagy elképzelését, melyet így könnyen eljuttathat a nagyközönséghez és támogatókat találhat hozzá. Emellett közösségi térként is funkcionál, ahol sok inspiráló ötletet és projekteket találhatunk a legkülönbözőbb témakörökben.

Hogyan működik?

Ha a feltöltött projekt megtetszik valakinek, bármekkora összeggel támogathatja azt, így egy „sok kicsi sokra megy” elv alapján működő rendszer jön létre. A cél, hogy egy adott határidőn belül összegyűljön a projekt létrehozásához szükséges összeg. A támogatók felajánlásait a projekt kiírói kisebb ajándékokkal, felajánlásokkal köszönik meg.

Mit kezdett el a Fauna?

Látogass meg minket a Kezdheted.hu-n és nézd meg milyen izgalmas ajándékokhoz juthatnak támogatóink:

http://kezdheted.hu/project/category-civil/29/tudatformalo-eloadas-az-allatkertben

Mi az a Kőleves?

A Kőleves projektet a NIOK Alapítvány indította el az adhat.hu internetes oldalon keresztül. Az Alapítvány célja egy olyan program létrehozása volt, ahol találkozhatnak a civil kezdeményezések és az őket segítő támogatók. Szándékuk  az adományozással és jótékonysággal kapcsolatos együttműködések erősítése és továbbiak megszületésének előmozdítása.

Hogyan működik?

Az oldalon bárki belevághat egy finom kőleves főzésébe, akár magánszemélyként, akár civil szervezetként egy regisztráció után. Vagyis akinek vagy egy jó ötlete, projekt-terve, annak nincs más dolga, mint bemutatni a programját és megadni a kőleveséhez szükséges hozzávalókat. A hozzávalók anyagi és tárgyi természetűek is lehetnek.

A mi Kőlevesünk állatbarát hozzávalókból készül!

Egyesületünk az új oktatási programjához keres támogató kedvű leves-kóstolókat, Kőlevesünk leírását itt találod!

Segítségeddel egyre több gyerekhez juthatunk el és mutathatjuk meg nekik, hogy az állatokra való odafigyeléssel nem csak szenvedésüket csökkentjük vagy szüntetjük meg, hanem egyben hozzájárulhatunk egy környezetbarát és erőszakmentes életszemlélet elterjedéséhez is.

Hogy lett az MRSA ez a szívós és halálos faj egy drog-rezisztens és gyógyszer-rezisztens baktérium, amely felkavarja az klinikai és közegészségügyi szakértőket?

A válasz a génekben van. A kutatók hajszálpontosan megállapították, hogy egy általános baktériumfaj melyet haszonállatokban találtak, a „Staphylococcus aureus CC398” hogyan került az emberekből, ahol még kezelhető volt, az állatokba, ahol antibiotikum rezisztenssé vált.

A gyógyszer-rezisztens staphilococcus fertőzés összefüggésben van az antibiotikumok haszonállatok esetében való eltúlzott használatával. Ez az első kutatás, amely feltérképezi a genetikus összefüggést és ennek emberekre gyakorolt következményeit.

Az MRSA, methicillin-resistant Staphylococcus aureus, olyan staphilococcus baktérium, mely rezisztens a megszokott antibiotikumokra. A staphilococcus fertőzés különösen veszélyes/halálos lehet, amikor legyengült immunrendszerű embernél jelentkezik. De általában kezelhető antibiotikumokkal. Az MRSA-val az a probléma, hogy ez egy „szuper baktérium” – nem kezelhető vagy gyógyítható a megszokott antibiotikumokkal.

Egy tanulmány szerint az MRSA 278.000 kórházi kezelést igénylő és több mint 18.000 halálesetet okozott 2005-ben.

Egy az mBio online magazinban csütörtökön publikált tanulmányban az arizonai Translational Genomics Research Institute, a dán Statens Serum Institut, és több más intézet kutatói, feltárták a génszekvenciáját ennek a különleges baktériumnak.

A baktérium Staphylococcus aureus CC398 emberekben élt, és ekkor még kezelhető volt antibiotikumokkal, mondta Lance Price, az arizonai Center for Food Microbiology and Environmental Health Translational Genomics Research Institute  igazgatója.

A baktérium azokban a haszonállatokban terjedt el, melyeket, betegség megelőzés érdekében rendszeresen  kezelnek antibiotikumokkal. A kutatás szerint „úgy tűnik, a családfa egy gyors mutálódáson ment keresztül az emberről a haszonállatokra történő ugráskor, ahol azután tetracyclin és methicillin rezisztenciát szerzett”.

A methicillin és tetracyclin a legelterjedtebb antibiotikumok a staphilococcus fertőzés kezelésében.

A probléma az, ahogyan az állatok antibiotikumok használatával nevelnek és kezelnek, mondta Price, a tanulmány vezető szerzője. Azt mondta, a farmerek és állattenyésztők millió fontnyi antibiotikumot  adnak a farmok állatainak, hogy gyorsabban nőjenek és hogy megelőzzék – inkább, mintsem kezeljék – a betegségeket.

Ez az ellentmondásos gyakorlat az Európai Unióban 2006 óta tilos, mert antibiotikum rezisztenciához vezet.

A haszonállatokkal körülvett farmerek és munkások ki vannak téve az MRSA-nak, ami gyarapszik a zsúfolt, tömött és piszkos etetési körülmények között, mondta Price. A túlzsúfolt tartási körülmények, rengeteg kontaktussal járnak, a munkások bőrfelülete piszkos és veszélyeztetett. Most gondoljanak bele az antibiotikumok használatába ebben a helyzetben, mondta.

„Nem tudnék annál jobb rendszert tervezni a gyógyszer rezisztens baktériumok azaz „szuper baktériumok” előállításához, mint bevezetni az antibiotikumokat egy koncentrált állatélelmezési rendszerbe,” mondta Price. „Ez katasztrófáért könyörög.”

Ebben az évben korábban az FDA megtiltotta 2012. Április 5-től az antibiotikumok egy osztályának használatát marhák, disznók, csirkék és pulykák esetén, de ezt néhányan azért kritizálják, mert csak egy gyógyszercsaládot tilt meg, és több szabályozás szükséges, hogy megelőzzük a további halálos baktériumok kialakulását.

„Aláhúzandó, hogy ahogy antibiotikumok millióit alkalmazzuk, gyógyszer rezisztens baktériumokat választunk ki, hogy visszatérjenek, és vadásszanak ránk,” mondta Price.

Forrás: CIWF hírlevél

Fordította: Fekete Anita Katalin

A Fauna Egyesület is részt vesz az Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért csoport szervezésében megrendezésre kerülő rendezvényen, melyre március 21-én, szerdán este az ELTE Nádorfejérvári úti Kollégiumában kerül sor. 19:00 órától egyesületünk is előadást tart haszonállat-védelem témában “Nyomorból gyomorba” címmel, mellyel a háziasított haszonállatok tőlünk, emberektől való függőségére, az élet és az étel tiszteletére, valamint a nagyüzemi állattartás egészségügyi és környezeti hatásaira, veszélyeire, és ezzel összefüggésben a tudatos vásárlás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Célunk, hogy bemutassuk a fiataloknak, vagyis az elkövetkező évek aktív vásárlói bázisának, hogy személyes döntéseink, vásárlói szokásaink megváltoztatásával a környezetünk, a minket körülvevő és számunkra élelmet biztosító haszonállatok, valamint saját egészségünk védelmének érdekében egyaránt rengeteget tehetünk.

é

j

Programok:

Fair Trade teaház
Környezettudatos játékok nyereményekért
Fauna Egyesület előadása haszonállat-védelmi témában
Kézműves műhely hulladékból
Filmvetítés
„Asztalhoz!” – kiállítás a tudatos étkezés témájában

További információk a program FB oldalán.

k

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Áprilistól egyedülálló programlehetőséget kínál a Fauna Egyesület az állatvédelem és környezetvédelem iránt érdeklődő fiataloknak. A Fővárosi Állat és Növénykertben várjuk állatvédelmi körsétára az osztályokat! Milyen összefüggések vannak az egészséges életmód, a fenntartható fejlődés, valamint az állat- és környezetbarát termékek között? Többek között ezekre a kérdésekre is választ keresünk az interaktív program keretében.

Programunkon a Fővárosi Állat- és Növénykert támogatásával nagyon kedvezményes áron, az intézményes jegy igénybevételével vehetnek részt az osztályok (500 Ft/fő).  Az első öt csoportot leszervező pedagógust Lush állatbarát kozmetikai csomaggal ajándékozzuk meg, mellyel köszönetünket szeretnénk kifejezni, amiért fontosnak tartják képviselni a környezetvédelem és az állatvédelem ügyét iskolájukban.

A programról és a jelentkezés módjáról további információ: http://www.fauna.hu/oktatas/

Ha van rá lehetőséged, kérjük, támogasd projektünket az ADHAT.HU adományozói oldalon , a KEZDHETED.HU oldalon,  adó1%-dal vagy légy tagunk!

Talán többen is tisztában vannak azzal, hogy milyen mértékben növekedett meg a húsfogyasztásunk. A Worldwatch Institute legújabb kutatásainak mérési eredményei is ezt támasztják alá, és az általuk felvázolt kép nem túl biztató. Az elmúlt évtizedben a világ húsfogyasztása húsz százalékkal nőtt, az elmúlt 40 évben pedig a mennyiség megtriplázódott. Mindez nagy terhet ró nem csak a környezetre, hanem az állatok jólétére és az emberek egészségére is -, hisz ezek szoros kapcsolatban állnak egymással.

A Worldwatch munkatársa, Danielle Nierenberg ad magyarázatot a fentiekre:

A megnövekedett húsfogyasztás elsősorban a nagyüzemi állattartás terjedésének következménye. Ezek az üzemek a rovar-és gyomirtók, illetve a műtrágya használatával szennyezik a környezetet.

A legeltetéses állattartási rendszer, főleg a fejlődő országokban, hozzájárul az élelmiszer ellátás biztosításához és több millió gazdálkodónak nyújt megélhetést világszerte. A húsfogyasztás mérséklése és a legeltető életmódot folytató közösségek minden szinten való támogatása elengedhetetlen a nagyüzemi állattartás romboló térnyerésével szembeni harcban.

Más, megvitatásra érdemes adatokra is fény derül a legújabb tanulmányban:

Hatalmas különbség van az ipari és a nem ipari országok húsfogyasztásában: míg az előbbiek esetén 80 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás mértéke, addig az utóbbiakban csak 32.

A legnépszerűbb húsfajta a sertés, amit a szárnyas-, marha-és birkahúsok követnek.

A húsipar leggyorsabban növekvő ágazata a szárnyas termékek előállításával foglalkozik és évente 98 millió tonna húst dolgoz fel.

A mezőgazdaságban világszinten felhasznált víz mennyiségének 23 százaléka az állatállomány felneveléséhez szükséges.

Az állatállománynak adott antibiotikum 75 százaléka távozik az ürülékkel együtt, mely “komoly kockázatot jelent a közegészségre” (és ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy az Egyesült Államokban az összes antibiotikum 80 százalékát ők kapják).

És végezetül álljon itt még egy húsfogyasztással kapcsolatos adat: a férfiakat érintő halálesetek 11 százaléka és a nőket érintő esetek 16 százaléka elkerülhető lenne, “ ha az emberek csökkentenék a vörös hús fogyasztását- a legkevesebb vörös húst fogyasztó csoport szintjére”.

Fordította: Pap-Mednyánszki Jusztina

Forrás: CIWF hírlevél