Az „Alliance to Save Our Antibiotics” („Szövetség Antibiotikumaink Megmentéséért”) kezdeményezés azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megállítja az antibiotikumok rutinszerű alkalmazását az EU-n belüli nagyüzemi állattartásban. A kampányt a Compassion in World Farming indította két másik szervezet – a Sustain és a Soil Association – társaságában. Az összefogást egy esettanulmány előzte meg, mely minden fontos részletet tartalmaz az orvostudományi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozóan. A fent említett problémák, vagyis az állatok életkörülményei és az ezekből származó bajokat orvosolni hivatott nagymértékű antibiotikum használat, nemcsak az Unió országaiban okoznak válságot, hanem globális szinten. A húsfogyasztás morális kérdés, melyben fogyasztóként szabad, és kell is döntést hoznunk. Ha úgy tetszik, az emberiség jövője a bevásárlókosarunkban van.
„Az emberiség határán van annak, hogy elveszítse ezeket a csodálatos gyógymódokat. Sürgősen végrehajtott korrekciós és védelmi intézkedések nélkül a világ a post-antibiotikus korszak felé halad, melyben a közönséges fertőzések többé már nem gyógyíthatók és ismét folyamatosan ölni fognak.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg 2011 áprilisában az Egészségügyi Világnapot Dr. Margaret Chan a WHO főigazgatója.1
Mit kell tudni az antibiotikumokról?
„A múlt század negyvenes éveiben – akárcsak az emberi gyógyászatban – a haszonállatoknál is tömegesen kezdték alkalmazni az új csodaszert, az antibiotikumot. A vizsgálatok azonban hamar kimutatták, hogy az antibiotikum hatása nem csak a gyógyításban lehet segítségére az állattenyésztőknek. Az antibiotikummal kezelt állatok jóval produktívabbnak bizonyultak – a tyúkok több tojást tojtak, a kocák több malacot szültek, a tehenek több tejet adtak -, s tömegük is gyorsabban gyarapodott antibiotikummal nem kezelt társaikénál. Az ötvenes években a gazdák már széles körben elterjedt „növekedésserkentőként” alkalmazták a különféle antibiotikumokat. A hatvanas évektől kezdve tudósok és szervezetek sokasága próbálta felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy az antibiotikumok ilyen módon való alkalmazása súlyos következményekkel járhat az emberiség bakteriális eredetű betegségeinek kezelése tekintetében” – olvasható a CIWF tanulmányában.2 (Ilyen betegségek például: a tuberkolózis, a pneumónia, a szifilisz, a diftéria, stb.) A problémát az antibiotikum-rezisztencia okozza. A rezisztencia természetes folyamat, melynek során a baktériumtörzsben kialakul az antibiotikummal szembeni ellenálló képesség, vagyis a nagyobb tűrőképességű baktériumok túlélik az antibiotikum támadását, s ők szaporodnak tovább. Így a rezisztens törzsekkel szemben új, hatékonyabb antibiotikum bevetése válik szükségessé. Antibiotikumaink azonban nem tudnak lépést tartani azzal a sebességgel, amit a rezisztenssé vált baktériumok diktálnak nekik, mivel az új törzsek sokkal hatékonyabb védekezésre képesek, mint elődeik.3 A válság komolyságát mutatja a tény, miszerint napjainkban évente mintegy 25 000 beteg hal bele az EU országaiban a rezisztens mikroorganizmusok okozta fertőzésekbe.4 A nem is olyan távoli jövőben az emberiség kifogyhat a hatásos antibiotikumokból, mellyel új korszak kezdődhet, ahol – hasonlóan az antibiotikus korszak előtti állapothoz – nem marad bevethető fegyverünk a bakteriális eredetű fertőzésekkel szemben. A folyamatot az antibiotikumok felelőtlen használata indukálja, mely mind a humángyógyászatban, mind a nagyüzemi állattartás esetében túlzott mértékű.
Az „Alliance to Save Our Antibiotics” („Szövetség Antibiotikumaink Megmentéséért”) kezdeményezés azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megállítja az antibiotikumok rutinszerű alkalmazását az EU-n belüli nagyüzemi állattartásban. A kampányt a Compassion in World Farming indította két másik szervezet – a Sustain és a Soil Association – társaságában. Az összefogást egy esettanulmány előzte meg, mely minden fontos részletet tartalmaz az orvostudományi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozóan. A Compassion által 2011-ben publikált tanulmány és a hozzá tartozó háttér-jelentés immáron a Fauna Egyesület honlapjáról is elérhető.
„Bár az antibiotikum rezisztencia okozta válságért elsősorban a humángyógyászatban tapasztalható túlzott antibiotikum fogyasztás a felelős, az egészségügyi szervezetek egyetértenek abban, hogy a nagyüzemi állattartás is fontos faktorát képezi a kialakult helyzetnek.” (Jól mutatja ezt, hogy a világon gyártott összes antibiotikumnak körülbelül felét a nagyüzemi állattartásban használják fel.)5 A három szervezet kezdeményezése azonban elsődlegesen a nagyüzemi állattartásban használt antibiotikumok felelősségteljes alkalmazására kívánja felhívni a figyelmet. A fenti szervezetek az Európai Bizottsághoz benyújtott javaslataikkal arra próbálják ösztönözni a döntéshozókat, hogy vizsgálják felül az eddig bevett gyakorlatot és lépjenek fel a visszaélésekkel szemben.
Miért alkalmaznak antibiotikumokat az állattenyésztők?
A nagyüzemi állattartás során az elsődleges szempont a haszon maximalizálása. Ennek érdekében az állatokat ketrecekbe zsúfolják, vagy egyéb szűkös területre halmozzák őket, a kölyköket nagyon hamar elválasztják az anyjuktól, s nem biztosítják nekik a jóléthez elengedhetetlen friss levegőt, természetes táplálékot, megfelelő higiéniai körülményeket. Mindennek következtében a jószágok állandó stresszes állapotnak vannak kitéve. Ezen körülmények között immunrendszerük legyengül, s nem képes ellátni az állatok szervezetének védelmét. Annak érdekében, hogy rövid életük során a bakteriális eredetű fertőzések elkerüljék őket, folyamatos antibiotikum adagolásban részesülnek. Ez a preventív célú felhasználás sok esetben az alacsony dózisú antibiotikum tápokba, ivóvízbe való keverését jelenti, mely párhuzamosan „növekedésserkentő” hatással is bír az állatok szervezetére.6
Mit tehetünk az antibiotikumok védelmében?
A hatásos antibiotikumok még hosszú ideig szolgálhatják az emberiséget, ha felelősségteljesen használjuk őket. A „Save Our Antibiotics” kampányon keresztül a három szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a szakemberek aggodalmára, s alternatívákat mutasson javaslatain keresztül az Európai Uniónak a nagyüzemi állattartásban alkalmazott túlzott antibiotikum használat csökkentésére. A javaslatok segítséget nyújtanak mind az Európai Bizottságnak, mind a tagállamoknak a megfelelő stratégia kiépítésében, mellyel csökkenthetik a mezőgazdaságban felhasznált antibiotikumok mennyiségét. A Szövetség hangsúlyozza, hogy nem célja az antibiotikus kezelések teljes mértékű visszavonása. A terápiás célú felhasználást továbbra is elfogadhatónak tartják, hiszen számukra is az a legfontosabb, hogy megőrizzék az antibiotikumok adott esetben szükséges hatását, mellyel az állatok jóléte fenntartható és szenvedésük mértéke csökkenthető.
A javaslat-csomag a következőket tartalmazza. „A redukciós stratégia részeként az EU gazdaságaiban 50 százalékkal csökkenteni kell a teljes antibiotikum felhasználást. A humángyógyászatban kiemelt jelentőséggel bíró antibiotikumok állatállományban való alkalmazását egyedileg kell szabályozni. Be kell zárni az EU-n belüli kiskapukat, melyek még mindig lehetővé teszik az antibiotikumok „növekedésserkentőként” történő felhasználását. A jövőt tekintve az EU-nak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza az antibiotikumokkal való visszaélést a haszonállattartásban, és törekednie kell az állatok egészséges fejlődését és tartását biztosító körülmények kialakítására. A redukciós stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszó állatorvosok fokozott felelősségvállalására van szükség, mely a rutineljárások helyett az állatok jólétére összpontosít. A gazdákat financiális és agrárpolitikai ösztönzőkkel motiválni kell a magasabb jólétet biztosító gazdálkodási rendszerek megvalósítására, melyek sikere kevésbé függ az antibiotikumok alkalmazásától. Elő kell segíteni a fenntartható, humánus állattenyésztési formák létrejöttét, mint az extenzív szabadtartást vagy az integrált növény- és állattenyésztést. A kiskereskedők szintén fontos szereplői lehetnek a folyamatnak, amennyiben hajlandók olyan árat fizetni a gazdáknak, amely lehetővé teszi az antibiotikum használat minimalizálását és egy magas jóléti standard fenntartását biztosító mezőgazdasági rendszer finanszírozását.”7
A gyors és hathatós folyamat elindításához azonban szükség van a meglévő rendszer folyamatos ellenőrzésére és jelentések készítésére, melyek egyaránt biztosítják a közvélemény és a szakértői csoportok tájékoztatását, illetve bevonását.
Mit tehetünk mi, fogyasztók?
Az első és legfontosabb, hogy nézzünk a csomagolás mögé! Napjainkban világszerte a baromfi 74 százaléka, a sertések 54 százaléka, a marhák 43 százaléka él nagyüzemi körülmények között, s a tojás 68 százaléka származik nagyüzemi rendszerből.8 A fent említett problémák, vagyis az állatok életkörülményei és az ezekből származó bajokat orvosolni hivatott nagymértékű antibiotikum használat, nemcsak az Unió országaiban okoznak válságot, hanem globális szinten. A húsfogyasztás morális kérdés, melyben fogyasztóként szabad és kell döntést hoznunk. Ha úgy tetszik, az emberiség jövője a bevásárlókosarunkban van. Ha elég kitartóak és találékonyak vagyunk, akár a nagyvárosok lakóiként is találhatunk alternatívákat. Szerencsére az áruházláncok polcain egyre gyakrabban találkozhatunk a bio-gazdaságokból származó tojással, illetve tej- és hús termékekkel. A piacokon, csarnokokban elérhető áron vásárolhatunk, miközben magunk bizonyosodhatunk meg a termék származási helyéről. Már Budapesten is találkozhatunk bio-piacokkal, ahol közvetlenül a termelőktől juthatunk hozzá minősített bio-termékekhez. Magyarországon ugyan még gyerekcipőben járnak a bevásárló-közösségek9, azonban kis szerencsével és utánajárással akár mi is csatlakozhatunk az egyikhez. Mindezek mellett jó megoldás lehet az is, ha kevesebb állati eredetű terméket fogyasztunk. A lehetőségek tehát adottak, éljünk velük!
Írta: Benkő Zsuzsi (benkouzsi@gmail.com)
Források, további információk:
1 http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2011/whd_20110406/en/index.html
2 Case Study of a Health Crisis: A report for the Alliance to Save Our Antibiotics (2011: 6-7)
3 Antibiotikum, Rezisztencia (Wikipedia)
4 Staff working paper of the services of the Commission on antimicrobial resistance (2009: 3)
5 Antibiotics in Animal Farming: Public health and animal welfare (2011: 4)
6 Antibiotics_Summary_Report (CIWF)
7 Antibiotics_Summary_Report (CIWF)
8 Tudatos vásárló: Hús, hús, hús – Moziban a Megetett társadalom
9 További információ: Szupermarketeket vált ki a közösségi gazdaság (origo.hu)
Az alábbi címeken projektjeinkről tudhatsz meg többet:
MIÉRT SZERETI A FAUNA A KŐLEVEST?
